Mindjárt az elején tisztázzuk, nemhogy a dobogó tetején, de még a közelében sem álltam. Ez a történet egy óriási élményről, ha nem is az eredmény sikerélményéről szól. Egész életemben küszködtem a kilókkal, ennek megfelelően soha nem voltam egy „Fitt Lady”. Régebben el sem tudtam képzelni magamról, hogy önként nevezek egy versenyre és önszántamból futok 6 km-t. Ide jutottam és ez rettentően jó érzés volt. Ha megkérdeznének, hogy elmennék-e még egyszer, akkor a válaszom egyértelműen IGEN, IGEN, IGEN!
A bátyám, – aki rendszeresen jár futóversenyekre – találta ki az egészet és meglepetésemre a férjem is lelkesen helyeselt. Szóval ők ketten ösztönöztek nem csak engem, de a gyerekeket is. Igazi családi futónap volt, mert indultak a nagylányaim Panka és Zselyke az ovis kategóriában, a bátyám és a nagybátyám a 21 km-en a férjem meg én a 6 km-en.
Mindenkinek jól ment a futás, benne voltunk az első 15-ben, Attila bátyám az első 7-ben. Az igazi meglepetés és akire rettentően büszkék voltunk az a nagyobbik lányom Panka. Ő a korosztályában második lett, gratula és hurrá, hurrá 🙂 Panka nagyon szeret futni és mindig nagyon lelkes, ha mozgásról, sportról van szó.
Nem úgy, mint én. Régebben, ha futásról volt szó, annyira azért nem voltam lelkes. Még sosem indultam versenyen és kíváncsi voltam, a már olyan sokszor emlegetett különleges és ösztönző hangulatra. Azt mondhatom, számomra egy igazi próbatétel volt, mert nem nagyon szoktam a szabadban futni. Kíváncsi voltam, hogy kinti körülmények között hogyan fogok megbirkózni az időjárás viszontagságaival, mert azért nem volt olyan jó idő.
A csapatban a bátyám volt az egyetlen, aki nagyon készült a versenyre, mi a többiek azért nem vettük annyira komolyan. A férjem a verseny előtt egyszer futotta le a 6 km-t (ő inkább időre megy, mint távra). Én hetente 4-5 ször tornázom és 2-szer futok napi szinten kb 4,5-5 km-t sprintekkel megtűzdelve, tehát én sem a távra megyek! A verseny előtti napon lefutottam 8 km-t. Rápihentem a másnapra. 🙂
A sportnál fontos az étkezés is. Futás előtt csak banán és fehérje turmix, utána az eddigi étkezésemtől eltérően valami extra táplálót kívántam. Tésztát ettem, amit utoljára kb 3 hónapja 🙂
Most már tudom, abszolút pozitív élmény egy ilyen verseny és hatalmas löket, hogy az ember fel álljon és igenis mozogjon! A rokonok, barátok lelkesen bátorítottak minket és csodálkoztak, hogy az egész család fut.
Amúgy meglepett, hogy mennyire sokan választják ezt a sportot. Családok gyerekeikkel együtt indulnak neki a választott távnak. Ismerősök és ismeretlenek buzdítják egymást! Továbbá jó látni azt, hogy a kicsit ducibbak is igenis bevállalják és neki állnak.
A végére hagytam a legjobb dolgot, ami egy ilyen versenyen érhet. Együtt futhattam a családommal.
Jó volt nézni, ahogy a gyerekeink követik a példánkat. Jó volt arra gondolni, ha minden jól megy, sikerül nekik egy vonzó, egészséges életmód modelljét továbbadni és akkor egészséges, fitt felnőttekké válnak.
Aki ezt az élményt nem tapasztalta meg annak azt javaslom, mindenképpen próbálja ki!
Nagyszerű élmény lesz, ezt megígérhetem, ráadásul az alakodnak is jót tesz!
Ha előre haladsz és jönnek a kérdések, akkor a blogomban addigra megtalálod a válaszaimat.
Ha nem szeretnél lemaradni válaszokról, azt javaslom, most iratkozz fel a hírlevelemre itt!
Akár segítséget is kérhetsz tőlem, itt megtalálsz: motherdays365@gmail.com
Hamarosan jövök további részletekkel.
Horváth Anett
3 kisgyermek „nem mindig magabiztos” anyukája.
ui.
Ha szívesen velem tartasz és nem akarsz lemaradni semmiről,
iratkozz fel hírlevelemre itt!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: